13. Titokzatos BetĹąk

Manapság kezdi felismerni a magyarság betűinek roppant fontosságát. A magyar ábécének nevezett betűkészlet megdöbbentően régi. A magyar betűk által alkotott ábécé létrejötte nagy kérdés. Vagy hirtelen jött létre, zseniális gondolkodók tehetsége eredményeképpen, vagy hosszú fejlődés során képződött, több lépcsőben. Egyszerű jeleket rajzoltak, aztán a jelekhez értelmet csatoltak, majd a jeleket rendszerezték és a hangok rögzítésére alkalmazták. Végül ábécét alkottak.

Az első jelek megjelenése messze a Homo sapiens megjelenése előtti időkbe mutat. A valódi magyar ábécé képződése nagyjából 40.000 évvel ezelőttre tehető. Legfontosabb felfedezője Varga Csaba, aki először ismerte fel az ősi karcolásoknak nézett jelekben a magyar betűket. A francia barlangok tele vannak magyar nyelvű írásokkal, de a Kárpát-medence is bővelkedik feliratokkal.

Varga Csaba előtt a legjobb kutatók, mint Torma Zsófia, csak Kr.e. 8.000 körülre mert visszamenni az időben. Torma Zsófia munkásságát eltiporták, karanténba helyezték, ma sem hozzáférhető a kutatók számára. Hasonló a helyzet a teljes magyar ábécével kapcsolatban, az ostobaság képviselői mindent elkövetnek a magyar ábécé elhallgatásáért és a leletek pusztításáért. Szerencsére az internet feltalálása megnyitotta az információ kapuit, legalább egy kicsikét.

Az írásokat régen kőbe vésték, majd később csontokba és fába. A fába vésett leletanyag talán teljesen elveszett. Az idő is pusztítja a leleteket, ami azt jelenti, hogy minél régebbre megyünk vissza az időben, annál kevesebb lelet megtalálására van esélyünk. A fa elkorhad, a követ lemossa az eső, a csont elmállik.

Egy időszak után, aminek a korát egyelőre még nem lehet pontosan meghatározni, az írásokat arany és ezüst lemezekre helyezték. Később rézre és bronzra is írtak. Aki nem tudta elolvasni a jeleket, az értékes anyagot beolvasztotta, ezáltal hatalmas kincs veszett oda. A fémre való írást sokáig gátolta a Kő szent volta. A Kő szent minősége miatt sokáig elsősorban kövekre írtak őseink, majd az Arany és Ezüst is felvette a szent minőséget, legalább 12.000 évvel ezelőtt.

Az Ă­rĂĄshoz kapcsolĂłdĂł szĂłkincs rendkĂ­vĂźli.

Betű szavunkat előbb Be-Tű formában értelmezve a Tű szónak a Tűzni jelentést gondoltam. Ebből következik a Betű Be-Tűzni jelentése. Valamilyen éles eszközzel bele tűzték az anyagba a jeleket. Azonban a Bet-Ű felbontás jelentése pontosabbnak tűnik, értelme Háza Istennek. A nyelvészet valami török szóból eredőnek gondolja a magyar Betűt, jellemzően az alig kétezer éves török emeli műveltségre a 40.000 évesnél jóval régebbi magyarságot, szerintük.

Ró szavunk a Nap mozgásának a neve, de a Nap is lehet Ró, vagyis ige és főnév jelentése is van. Ebből ered a Rovás. De az Ír ige, aminek a jelentése a Róhoz hasonló, az Úr rokona, tehát megint Isten fogalma bukkan fel a szó jelentésében.

Könyv szavunk lehet egyszerűen Kö-Nüv, ami Kő-Név helyesen. Ebben az esetben a jelentés azt mondja, hogy Kőbe vésték a Nevet őseink, és ez volt eredetileg a Könyv jelentése. Viszont, ha a Köny-V elválasztást alkalmazzuk, akkor a Köny a Könny – Csillag, Ken, Kin, Kün – Nap értelmet kapjuk. A Köny-V „V” jele talán a Va/Ve „Kisebb Isten”, vagy csak egyszerűen a Köny-Vel, Köny-Vel-Ő maradványa. Kétségtelen, hogy magyar eredetű szó, az orosz Knyiga – Könyv valójában Kiny-Ga formából ered. Ez pedig a Nap-Háza, vagy a Király-Háza, magyarul.

Papíros szavunk a Pap és Írós szavakból ötvöződött. A papírost a magyarok találták fel, talán Egyiptomban. A pekingi olimpián 2008-ban a kínaiak a négy legfontosabb kínai találmány között mutatták be a papírost. Ha jól emlékszem, a lőpor, az iránytű és a könyvnyomtató mellett szerepelt a papíros. A magyar kormányok csak nézik a hasonló bemutatókat, fel sem ismerik a magyar találmányok jelentőségét. Pedig egy kínai hagyomány alapján V. Isztrin és K. Rejdemejszter megírta a Papír hercege című elbeszélést, ami szerint a papír Belső-Ázsiából, vagyis a hunoktól került a kínaiakhoz. Az elbeszélés magyarul olvasható az Univerzum folyóirat 1958 novemberi és decemberi számában. A papirusznád a Pap-Írós névből származik, a latin papirusz és görög papirosz szavak belőle erednek.

Pergamenre is írtak, a név Pergamon város nevétől ered. A térség a trójaiak, etruszkok tulajdonában, vagyis magyar tulajdonban, volt.

A Toll valóban a madarak Tollától származik, a Lap valamilyen lapos felszíntől, esetleg kő felszínétől. A Sor a Szor szóval lehet szoros összefüggésben, mivel a sorok egymás után jönnek, sokszor ismétlődnek, amit a Szorzás is kifejez. Az Oldal az Old, az Olvas az Olvaszt szavakkal rokon. A lapba rögzített tudást, amit a betűk tartalmaznak, fel kell oldani, az olvasás a titkok felolvasztását is jelentheti. Nem a mai időket jelölik ezek a szavak.

Tinta szavunkban a Tin Isten, vagyis Ten nevével azonos, a Ta a Táj. A Tintával írt szöveg ezért a Tűn igével is rokon. Talán akkor tűnt elő az írás, ha meleg közelébe helyezték, tehát esetleg titkosírás volt a tintával való írás. Tintagel erődje is viselte ezt a nevet. Jel szavunk bizonyára az El – Isten szó jejes fejleménye.

Füzet szavunk a Fűz igéből ered. A lapokat összefűzve kapjuk meg a füzetet. Lecke a Leszke, vagy Leske krétai magyar szóból ered, Baráth Tibor szenzációs meghatározása alapján.

Az íráshoz kapcsolódó szókincs egy része kifejezetten a kőkorból ered, ami bizonyítja a magyarok európai eredetét, valamint azt is, hogy Európa összes népe a magyarokból keletkezett. További bizonyítékok is léteznek, az emberiség összes írása a magyar írásból származik.

A magyar nyelvet olykor Isten Nyelvének, a magyar ábécét Isten Írásának nevezik. A megfogalmazás helyes, a bizonyítékok közül többet is sokan kutatnak.

EGY TITOKZATOS KUTATÓ

Hihetetlennek gondolják sokan, de vannak a magyaroknak ma is zseniális kutatói, akik fényévekkel előtte járnak a mai akadémiai tudományosságnak. Magam ugyan nem vagyok oda az akadémia szellemi színvonalától, de csodáról nem beszélnék, ha nem ismerném a kutatót és elméletét. Igaz, nem beszélhetek részletesen róla, a jog a szerzőt illeti, de néhány momentumot megemlíthetek.

A magyar nyelv alapszavai egy hengerpalástra fűzhetők fel, ahonnan az alapszavak kiterjeszkednek a térbe, és más alapszavakkal kapcsolatba lépnek. A képződmény térbeli és gyakorlatilag a végtelenbe terjeszkedik. Ez a hatalmas ágas-bogas hálózat alkotja a magyar nyelv szókincsét. Ha azt is mondanám, hogy a szavak hálózata a Világegyetem szerkezetére hasonló, akkor senki sem hinné el. A Világegyetem 40 millió fényév átmérőjű buborékokból áll, a buborékok falát a galaxisok alkotják. Ehhez a buborék-hálózathoz hasonló a magyar nyelv szavainak hálózata, de ezt nem kell elhinni.

A titokzatos kutató azt mondja, hogy a betűk egy hengerpalástra fűzhetők fel. A palástról kiindulva szavakat képeznek és egy térbeli hálózatot formáznak meg. A hálózat egy létező kristály kristályhálójával azonos.

A betűkből több fantasztikus forma hozható létre. A formák egyik része az emberi történelemhez, a naptárakhoz kapcsolódik. A naptárak ismerete óriási előnyt jelentett az uralkodóknak. A másik része olyan elképesztően hihetetlen tényeket mutat be, amelyek kizárólag kozmikus jelenségekhez kapcsolódnak, nem a Naphoz vagy a Holdhoz, hanem az égbolt más objektumainak mozgásaihoz, istenekhez, múlthoz és jövőhöz. Tehát több olyan formai szerkezet hozható létre a magyar ábécéből, amelyekre a mai tudományos világ még csak nem is gondolt.

Az egyik forma 36 betűből áll. Az A betű nincs benne a szerkezetben, mivel az A jelöli Istent, aki kívül áll a rendszeren, mivel ő hozta létre a rendszert. Némelyik szerkezet minden hálózati helyének számértéke van. Az is kiderül a magyar ábécéből, hogy Julius Caesar, aki trójai magyar származású, a naptárát a magyar ábécé alapján hozta létre. A hónapok napjainak a számát a magyar ábécé betűinek értéke alapján alkotta meg.

Ennyi egyelőre elég. A kutató könyvének kiadását nagyon várom.

EGY MÁSIK KUTATÓ ELMÉLETE

A másik kutató neve nem tiltott. Varga Ferencről van szó, aki elképesztő energiával és tehetséggel kutatja a magyar írást. Rendszert alkotott, amivel lehet vitatkozni, de attól még létező és jó a rendszere. A magánhangzókat és mássalhangzókat élesen elválasztja, és külön rendszerbe foglalja őket.

A magĂĄnhangzĂłk sora: u, o, a, Ăś, e, i, Ăź,

valamint a másik sor: ú, ó, á, ő, é, í, ű.

A mássalhangzókat 25-ben határozta meg a szerző. A 25 mássalhangzót egy négyzetbe helyezte, aminek az 5x5 a lényege. Számérték nem kapcsolódik a rendszerhez, amit véleményem szerint a kutató tovább fog fejleszteni.

Varga Ferenc szintén titokzatos kutató, mint a fentebb bemutatott társa. Azzal lépett magasabb szintre, hogy a magyar írás legmagasabb szintű régióiba jutott, és az írást áttette a gyakorlat oldalára. Módszere segítségével nagy pontossággal el lehet olvasni zseniális őseink akár 40.000 éves írásait is. Virtuóz bajnoka a kettes és hármas összerovásoknak, ami által megérthetjük a több tízezer éves írásainkat is.

Varga Ferenc köréhez több olyan kutató tartozik, akik szintén nagyon magas színvonalon művelik a magyar írást és olvasást. Nagy szerencse tehát, hogy vannak olyan nagyszerű kutatóink, akik megértették, vagyis újra felfedezték a magyar írás lényegét, legfontosabb jellemzőit, és azokat alkalmazzák is.

Varga Ferenc rendszere hozzáférhető, ezért ennyi elég róla.

Annyit még le kell szögezni, sokan kutatják ma a magyar írást. Legtöbben nem értik a legfontosabb jellemzőit sem. A hivatásosnak mondott tudománynak fogalma sincs az emberiség egyik legnagyobb kincséről.

Azt a vĂŠlemĂŠnyt is gyakran lehet olvasni, hogy a magyar ĂĄbĂŠcĂŠ pĂĄr Ăłra alatt megtanulhatĂł. Ez a vĂŠlemĂŠny azonban sĂşlyos tĂŠvedĂŠs. Nem arrĂłl van szĂł, hogy nehĂŠz a magyar ĂĄbĂŠcĂŠ, hanem arrĂłl, hogy aki nem ismeri az alapjainak lĂŠnyegĂŠt, annak szĂĄmĂĄra szinte megismerhetetlen. A hĂĄrmas ĂśsszerovĂĄsok szĂĄma 15.000 kĂśrĂźli, ami bizonyĂ­tja az olvasĂĄs nem kĂśnnyĹą voltĂĄt. Aki a rendszert ismeri, annak a jelek nagyon kĂśnnyen olvashatĂłak.

Az ábécé jeleit kettős és hármas rendszerekbe lehet összeírni. Az összerovásoknak nevezett jelcsoportok olvasása már eléggé nehéz. A magánhangzókkal együtt legalább hat hang olvasható egy hármas összerovásban, a kettős összerovásban csak négy. Elméletileg még a hét hang is kiolvasható lehet a hármas összerovásokból.

Az ábécé a kettős és hármas összerovásokon kívül még gyorsírási rendszert is tartalmaz. A gyorsírás létrejöttének idejére nincs megbízható javaslat.

A betűk szabadon foroghatnak a térben. További nehézség, hogy a betűk formája fejlődik, változik, néha a jelentése is módosulhat. Az őskori magyar hangok nem teljesen azonosak a magyar hangokkal. Az ó-kőkorban akár 54 jel is előfordult, amelyek nem szótagokat, hanem hangokat jelöltek.

A betűknek önálló jelentése van. A szövegek olvasásának iránya bármilyen lehet. Mégis, legtöbbször a balról jobbra haladási irány volt az általános. Mintegy Kr.e. 2.000 környékén a szumer testvérek Európában is terjeszkedni kezdtek, és erőszakosságuk hatására gyakori lett a jobbról balra való írási és olvasási irány.